|
LEGAL FRAMEWORKS
- Security and defense policy of the Republic of Hungary!
- Law No.CXXV of 1995!
Main Principles of the Security and Defense Policy of the Republic of Hungary – in Hungarian!
Az Országgyűlés
94/1998. (XII. 29.) OGY határozata
a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről
Az Országgyűlés
elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;
felkéri a Kormányt, hogy a biztonság- és védelempolitikai feladatok végrehajtásáról legalább évente egy alkalommal számoljon be az Országgyűlésnek.
Ez a határozat a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvény 2. §-a hatálybalépésének napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelveiről szóló 11/1993. (III. 12.) és a Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről szóló 27/1993. (IV. 23.) OGY határozat.
A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelvei
Az utóbbi évek során Magyarország külső biztonsági helyzetében meghatározó jelentőségű változás következett be, döntően az euroatlanti integráció terén elért eredmények következtében. A NATO-tagság elérésével, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamat gyakorlati előrehaladásával az ország intézményesen is az euroatlanti térség demokratikus, fejlett és stabil országai közösségének tagjává vált. Mindezek szükségessé teszik a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveinek újrafogalmazását.
A Magyar Köztársaság a biztonságot átfogó módon értelmezi, amely a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl magába foglalja a széles értelemben vett biztonság egyéb - gazdasági és pénzügyi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, valamint nemzetközi jogi - dimenzióit is. A globális kihívások, a nemzetközi politikai-gazdasági kölcsönös függőség, a technológiai fejlődés világában az euroatlanti térség biztonsága oszthatatlan.
A kétpólusú nemzetközi rendszer időszakához képest minimálisra csökkent egy világméretű fegyveres konfliktus veszélye, ugyanakkor lényegesen megnőtt és összetettebbé vált a kockázatok és veszélyforrások köre. Magyarország biztonságára elsősorban az euroatlanti régió biztonságának alakulása és a térségében végbemenő politikai-társadalmi-gazdasági folyamatok gyakorolnak hatást, de az ország nem függetlenítheti magát a globális veszélyforrásoktól sem. Szövetségi rendszerhez való kapcsolódása ezek kezelésében további felelősséget és egyúttal megnövelt lehetőségeket teremt.
Növekvő kockázatot jelentenek az eltérő társadalmi fejlődésből fakadó, országok és csoportok közötti, átmeneti vagy tartós ellentétek, a gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságok, az etnikai és vallási feszültségek, a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a demográfiai feszültségek, a tömeges migráció és a nagyfokú környezeti ártalmak. Fokozódó kihívást és veszélyt jelent a tömegpusztító fegyverek és azok hordozóeszközeinek elterjedése, valamint az információs rendszerek elleni támadások lehetősége. Emellett az államok közötti feszültségek, illetve államokon belüli fegyveres konfliktusok ma is jelen vannak Európában. Régiónkban sajátos veszélyforrásként jelentkezik az átalakulásból fakadó instabilitás és kiszámíthatatlanság, a demokratizálódási folyamatok törékenysége.
Biztonsági környezetünk sajátossága, hogy az új típusú és a hagyományos kihívások gyakran egyidejűleg és egymást erősítve jelennek meg.
A Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának fő célja, hogy szavatolja az ország függetlenségét, szuverén államiságát és területi épségét;
megfelelő körülményeket teremtsen az Alkotmányban lefektetett elvek érvényre jutásához, elősegítse a jogállamiság érvényesülését, a demokratikus intézmények és a piacgazdaság zavartalan működését, hozzájáruljon az ország belső stabilitásához;
előmozdítsa a Magyar Köztársaságban az állampolgári, az emberi, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok teljes érvényesülését;
megfelelő feltételeket biztosítson a Magyar Köztársaság területén élők élet-, vagyon- és szociális biztonságának érvényesüléséhez, a nemzeti vagyon megőrzéséhez;
hozzájáruljon az Észak-atlanti Szerződésben foglaltak megvalósulásához, szövetségesei biztonságához;
elősegítse a nemzetközi béke fennmaradását, az euroatlanti térség, Európa és szűkebb régiója biztonságának, stabilitásának erősítését;
hozzájáruljon a Magyar Köztársaság nemzetközi gazdasági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatai, együttműködése feltételeinek biztosításához.
A fenti célokat a Magyar Köztársaság az Alkotmánnyal összhangban, a nemzetközi jog normáinak, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács dokumentumaiban és az Észak-atlanti Szerződésben megfogalmazott alapelveknek és kötelezettségvállalásoknak megfelelően, továbbá más vonatkozó nemzetközi dokumentumokban, a regionális és kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeit tiszteletben tartva kívánja elérni.
A Magyar Köztársaság egyetlen államot sem tekint ellenségének, a nemzetközi politika valamennyi szereplőjét, akik a nemzetközi jog alapelveit betartják, partnereként kezeli. A vitás kérdéseket a nemzetközi joggal összhangban, az európai gyakorlatot figyelembe véve kívánja rendezni.
A Magyar Köztársaság biztonságát két alapvető pillérre építi: egyfelől nemzeti önerejére, másfelől az euroatlanti integrációra és a nemzetközi együttműködésre.
A Magyar Köztársaság biztonságát, polgárai boldogulását tartósan az euroatlanti országok demokratikus közösségének tagjaként kívánja megvalósítani.
A Magyar Köztársaság a biztonságát leghatékonyabban a kollektív védelem elvére épülő Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (a továbbiakban: Szövetség) tagjaként tarthatja fenn. Magyarország a Szövetség politikai és katonai struktúrájának integráns részeként vállalja a közös védelemből rá háruló feladatokat. A Szövetség konzultációs és döntéshozatali rendszerében való konstruktív részvételt Magyarország olyan eszköznek tekinti, amellyel hozzá tud járulni az euroatlanti térség biztonságának és stabilitásának erősítéséhez, valamint nemzeti érdekeinek hatékony érvényesítéséhez. Hazánk a transzatlanti együttműködést hosszú távon is az európai biztonság alapvető fontosságú tényezőjének tekinti. A Szövetségen belüli együttműködés keretei között támogatja az európai biztonsági és védelmi identitás fejlesztését, amely Magyarország integrációs politikájának fontos elemét képezi.
Az európai integráció - és az ennek legfontosabb keretéül szolgáló Európai Unió - története során megteremtette tagállamai biztonságának gazdasági és politikai alapjait. Az Európai Unióval folyamatban lévő tárgyalások alapján reális célkitűzés, hogy a Magyar Köztársaság, nemzeti érdekei szem előtt tartásával, néhány éven belül az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, és részt vegyen az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakításában és végrehajtásában.
Euroatlanti stratégiája részeként a Magyar Köztársaság teljes jogú tagságra törekszik a Nyugat-európai Unióban is, amelyben a regionális kihívások kezelésének fontos jövőbeli eszközét látja.
A Magyar Köztársaság továbbra is aktív szerepet vállal az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács, a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, valamint a nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési és non-proliferációs rendszerek tevékenységében. E szervezetek és együttműködési formák a magyar biztonságpolitikai célok érvényesítésének fontos keretéül szolgálnak a normaalkotás, a biztonság- és bizalomépítés, a konfliktusmegelőzés és -kezelés, valamint a vállalt nemzetközi kötelezettségek végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése terén. A Magyar Köztársaság biztonságának szavatolásában fontos szerepet tulajdonít a nemzetközi együttműködés regionális és szubregionális, valamint hagyományos kétoldalú formáinak is.
A nemzetközi együttműködés csak hatékony nemzeti szerepvállalás mellett lehet eredményes, így az ország biztonságának szavatolásában továbbra is meghatározó szerep hárul a nemzeti önerőre. A Magyar Köztársaság biztonságának szavatolásában alapvető fontosságú az állampolgárok aktív részvétele, támogatása és áldozatkészsége.
A magyar biztonságpolitikának és intézményrendszerének úgy kell működnie, hogy képes legyen időben felismerni, folyamatosan és megbízhatóan értékelni az ország biztonságát veszélyeztető tényezőket, ennek alapján időben meghozni a veszélyhelyzetek megelőzéséhez, illetve elhárításához szükséges döntéseket, és végrehajtani az ezekből fakadó intézkedéseket.
A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai céljait elsősorban a külpolitika, a gazdaságpolitika és a védelempolitika útján érvényesíti.
A magyar külpolitika az euroatlanti integráció mellett a szomszédsági politikát és a határon túli magyar közösségek boldogulását állítja figyelme középpontjába.
Magyarország a kelet-közép-európai régió stabil pontja, és kezdeményező szerepet játszik a térségbeli stabilitás kiterjesztésében; térségünk valamennyi országával a jószomszédi kapcsolatok ápolására, a regionális és szubregionális együttműködés fejlesztésére törekszik. A szomszédos államokhoz fűződő kiegyensúlyozott, jószomszédi viszony szempontjából alapvető fontosságúnak tartja a térség országai közötti gazdasági, kulturális és emberi jogi - ezen belül kisebbségi - együttműködés erősítését.
A Magyar Köztársaság kapcsolatait a régió más országaival az euroatlanti értékek, a nemzetközi jog normái és a kölcsönös érdekek alapján kívánja építeni. Érdekelt abban, hogy szomszédai a tagsági kritériumok teljesítése révén maguk is mielőbb az euroatlanti szervezetek tagjaivá váljanak. Erre irányuló törekvéseiket, euroatlanti elkötelezettségük fenntartását és erősítését Magyarország aktívan támogatja.
A Magyar Köztársaság megkülönböztetett figyelmet fordít a határain túl élő magyarság helyzetére, érdekeiknek a nemzetközi jog normáival összhangban álló érvényesülésére. Ugyanígy alapvetőnek tartja a Magyarország területén élő nemzeti kisebbségek jogainak maradéktalan megvalósulását. A biztonságot erősítő tényezőnek tekinti a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítését, amellyel ellentétesek az intoleráns és agresszív nacionalizmus, a nemzeti kisebbségek asszimilálására és a lakosság etnikai összetételének mesterséges megváltoztatására irányuló törekvések.
Az emberi jogok, ezen belül a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete nem tekinthető egyetlen állam kizárólagos belügyének sem. Magyarország a nemzeti kisebbségek kérdését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács normái, valamint az európai gyakorlat alapján látja szükségesnek rendezni, azt a jószomszédi kapcsolatok és az euroatlanti integráció szerves részének tekinti.
A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai célkitűzéseit csak stabil és fejlett piacgazdaságra építve valósíthatja meg. A nemzetgazdaságnak képesnek kell lennie arra, hogy a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai célkitűzései eléréséhez szükséges gazdasági alapokat biztosítsa.
A Magyar Köztársaság olyan gazdaságpolitikát kíván folytatni, amely az egyensúly, a stabilitás és az európai integráció követelményeit is figyelembe vevő, fenntartható, társadalom- és környezetbarát, folyamatosan javuló versenyképességen és munkahelyteremtésen alapuló gazdasági növekedést tűz ki célul, és ennek révén - a gazdasági-társadalmi kohézió és szolidaritás érvényesülése mellett - tartósan biztosítja az ország polgárainak jólétét, az életszínvonal és életminőség folyamatos emelését.
A gazdaság védelmi felkészítése állami feladat, amely megvalósításánál fontos szempont a piac működésébe történő lehető legkisebb mértékű beavatkozás.
A Magyar Köztársaságnak biztonságpolitikája eszközeként továbbra is szüksége van a megbízható védelmet jelentő és a Szövetség közös biztonságához is hozzájáruló fegyveres erőre és annak hatékony alkalmazását szolgáló koncepcióra. A Magyar Köztársaság honvédelmi politikája a szövetség, az együttműködés, a visszatartás és a védelem egységén és egymásra épülésén alapul.
A Magyar Köztársaság a honvédelmet az állampolgárok közös felelősségvállalásán alapuló nemzeti ügynek tekinti. A honvédelem rendszere az Észak-atlanti Szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek egységére, az ország és a Szövetség védelmi igényeit tudatosan elfogadó polgárok önbecsülésére és felelősségére, a fegyveres erők és a védelem anyagi szükségleteit kielégíteni képes gazdaságra, a védelemre felkészült államszervezetre, a védelem katonai feladatait ellátni képes fegyveres erőkre, a fegyveres erők demokratikus és polgári irányítására és ellenőrzésére, a lakosság és az anyagi javak megóvását szolgáló polgári védelemre, valamint a magyar társadalom legszélesebb rétegeinek támogatására épül.
Magyarország azonosul a Szövetség kollektív biztonságának és védelmének elveivel. Fegyveres támadás elhárítására irányuló képességét az Észak-atlanti Szerződésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően tartja fenn és fejleszti. Fegyveres erejének fő feladata Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme és - az Észak-atlanti Szerződés alapján - hozzájárulás a Szövetség kollektív védelméhez. További feladata, hogy hozzájáruljon más, közösen vállalt szövetségesi küldetésekhez, részt vegyen a nemzetközi szervezetek égisze alatt zajló nemzetközi béketámogató és humanitárius akciókban, valamint a súlyos ipari, civilizációs, illetve természeti katasztrófák elhárításában. Mindezekben irányadó a Szövetség Stratégiai Koncepciója, amelynek kidolgozásában és továbbfejlesztésében Magyarország tevékeny részt vállal.
A Magyar Köztársaság tudatában van annak, hogy az euroatlanti régióban jelentkező biztonsági kihívások megválaszolása érdekében továbbra is szükséges a Szövetség hiteles védelmi képességének fenntartása, amely a Szövetség tagállamai által képviselt védelmi képességek teljes körén és e védelmi képességnek a Szövetség területén való megfelelő elosztásán alapul. Magyarország vállalt kötelezettségeinek megfelelően, a közös védelem érdekében készen áll a szükséges katonai erő rendelkezésre bocsátására, és lehetőségeinek megfelelően hozzájárul a Szövetség egyéb misszióihoz.
A Magyar Köztársaság fegyveres erőinek szervezeti és hadrendi struktúráját, létszámát, belső állományarányait, fegyverzetét és felszerelését a várható reális veszélytényezőknek, az ország védelmi szükségleteinek, a Szövetségben vállalt kötelezettségeknek, valamint az anyagi, pénzügyi erőforrásoknak megfelelően - a Szövetséggel egyeztetve - alakítja ki. Biztosítja a meghatározott feladatok, illetve a fegyveres erők és a működésükre, fejlesztésükre szolgáló erőforrások közötti összhangot.
Az új típusú kihívások, kockázatok és veszélyek sajátossága, hogy komplex módon jelentkeznek, és hatásaik az államhatárokon átnyúlnak. Az ellenük való hatékony fellépés szoros nemzetközi együttműködést tesz szükségessé a kül-, a gazdaság- és a védelempolitika területén kívül is. Ennek érdekében a Magyar Köztársaság mind kétoldalú, mind többoldalú keretekben aktívan részt vesz a kihívások és kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, különös tekintettel az igazságügyi, a belügyi, a vám- és pénzügyi, a környezet- és katasztrófavédelmi, valamint más érintett szervek tevékenységére.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése gondoskodik az e dokumentumból adódó feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításáról. A Magyar Köztársaság Kormánya felelős a nemzeti biztonsági stratégia és a nemzeti katonai stratégia kidolgozásáért, azok szükség szerinti felülvizsgálatáért, valamint a belőlük fakadó feladatok végrehajtásáért.
[ Page up ]
The 1995 Act (No. CXXV) on National Security Services (Hungary)
The change of political system in Hungary was accompanied and accelerated by a state security scandal. In 1990 the then opposition political parties publicized facts revealing illegal political activities of the state security service, which at that time functioned within the Ministry of Interior.
As a consequence of the said scandal respectively the investigations into it, the state security services have been separated from the Ministry of Interior and intelligence agencies were reorganized into four independent offices under the supervision of two Ministers. At the same time, the Parliament passed a temporary Act on the authorization (by the Minister of Justice) of secret intelligence activities and methods used by the new security services and the police. Organizational aspects were regulated in governmental decrees.
The 1995 Act (No. CXXV) repeals the aforementioned decrees and introduces a uniformed regulation of the organization and functioning of the national security services. Employment related issues of the members of these services remain, however, outside the scope of the Act. Such issues will be regulated in a codified Act on service relations containing all personnel related provisions of the armed forces, police, and other law enforcement services.
According to the National Security Act in force the following national security services operate in Hungary:
a) Information Office
b) National Security Office
c) Military Information Office
d) Military Security Office
e) Special Service for National Security (further together: national security services)
The Information Office, the National Security Office and the Special Service for National Security (further together: civil security services), the Military Information Office and the Military Security Office (further together: military security services) are independent budgetary organizations operating with nationwide jurisdiction under the direction of the Government.
In accordance with governmental decisions the national security services are allowed to establish local and territorial organs needed for carrying out their tasks.
Tasks of the National Security Services
The general mission of the national security services is -- through the carrying out of the tasks specified by the Act and using open and confidential means of gathering information -- to promote the enforcement of the national security interests of the Hungarian Republic, and thereby to contribute to the safeguarding of the sovereignty of the country, and to the protection of the constitutional order.
According to the Act, national security interests are, the safeguarding of the sovereignty of the country, and the protection of the constitutional order of the Hungarian Republic, especially:
- detection of any hostile attempts aimed at the independence and territorial integrity of the country,
- detection and elimination of any c1andestine attempts aimed at the alteration or the imperilment of the political, economic and military/defense interests of the country,
- acquiring information related to foreign countries or of foreign origin required for national security related governmental decisions,
- detection and elimination of any unlawful clandestine attempts aimed at the alteration or the imperilment of the constitutional order ensuring basic human rights, multi party representative democracy, and the functioning of constitutional institutions,
- detection and elimination of terrorist acts, illegal weapon and drug trafficking, and proliferation of internationally controlled products and technologies.
The Information Office obtains and analyzes information of foreign origin necessary for the promotion of Hungary's national security interests on governmental level. In addition, the Office pursues activities in order to safeguard national security interests abroad. The agency is also authorized to gather information about organized crime on international level, potential threats to the economic or financial situation of the country, etc. The Information Office also acts as an administrative authority in the field of encryption.
The National Security Office
- detects and eliminates attempts and activities of foreign secret services aimed at the alteration or the imperilment of the sovereignty of the Hungarian Republic, the political, economic, defense or other important interests of the country,
- detects and eliminates illegal clandestine activities aimed at the alteration or disturbance of the constitutional order of the Hungarian Republic,
- detects and eliminates the terrorist attempts of foreign powers, organizations, or agents of such powers,
- detects and eliminates the covert attempts threatening the economic, scientific technical, or monetary security of the Hungarian Republic, as well as activities related to illegal drug trafficking and proliferation,
- provides the security protection to the central state and governmental institutions and facilities,
- provides national security protection and carries out security clearances of persons belonging to its jurisdiction,
- carries out clearances of certain persons who apply for immigrant or refugee status, for Hungarian citizenship, or visa,
- until a criminal investigation is ordered, detects, crimes against the state, crimes against humanity, desertion to a foreign country, mutiny and crimes endangering combat-readiness,
- detects crimes against national, ethnic, racial and religious groups and acts of terrorism if reported to the National Security Office or it is the National Security Office that has obtained information on the perpetration,
- takes part in the detection and prevention of the illegal trade of internationally controlled products and technologies and also takes part in control of legal trade of such products,
- takes part in the detection and prevention of proliferation and also controls the legal trade of military goods and services.
The Military Information Office gathers, analyzes, and forwards information from and related to abroad concerning military aspects of Hungary's security policy. It also collects data on proliferation and terrorist organizations endangering the armed forces. The office provides security protection to Hungarian military entities and facilities abroad.
The Military Security Office has to detect and eliminate foreign intelligence activities within its scope of responsibilities. Detection and prevention of illegal covert activities aimed at the alteration or disturbance of the constitutional order of the Hungarian Republic also belongs to the tasks of the office within its jurisdiction. Generally, the Military Security Office has to fulfill the game tasks in the field of armed forces, as the National Security Office carries out in the society at large.
The Special Service for National Security is a general background institution for all other agencies -- including police -- that are authorized to use secret information gathering methods. Based on written application and within the framework of the rules of law, the agency provides the above-mentioned organizations with the methods of secret data collection. The service also provides the legally authorized agencies with special technical equipment and materials for secret data collection. In addition, it provides special telecommunication links for users determined by the Government. The service acts as an administrative authority 'in the field of document protection. Expert activities are also carried out by members of the service.
The Special Service is not allowed to engage in information gathering activities without appropriate initiative from other organizations. The services provided by the Special Services are free of charge for the authorized agencies.
Direction of the National Security Services
The Government directs the civil security services through a designated Minister, and the military security services through the Defense Minister. The designated Minister who controls the civil security services cannot be the Minister of the Interior, the Defense Minister or the Minister of Justice.
The responsible Minister determines the particular tasks of the services, oversees their activities, and regulates their functioning and organization. He is empowered to issue general orders and concrete instructions without depriving the heads of the services of their powers respectively without obstructing the exercise of their competence.
The national security services are headed by Director Generals to be appointed and dismissed by the Prime Minister upon the recommendation of the responsible Minister. Within the framework of the rules of law and other binding guidelines of the government, the Director Generals are independently responsible for the activities of the services.
Parliamentary Oversight over the National Security Services
The National Assembly exercises parliamentary oversight over the national security services through its National Security Committee. The president of the Committee has to be an MP from one of the opposition parties.
The responsible Minister has to inform the Committee about the general activity of the national security services regularly and at least twice a year. The Government also has to inform the Committee about its decisions in connection with the national security services through the responsible Minister.
During the practice of parliamentary oversight the Committee has the right
- to request information from the Minister and the Director Generals about the national security situation of the country and the activities of the national security services,
- to request information from the Minister of Justice, the Minister for Civil Security Services, the Defense Minister and the Director Generals about the authorizations to use secret technical devices and methods,
- to examine the complaints against unlawful activities of the national security services.
The Committee has the right to examine information reports prepared by the national security services for the Government. If the National Security Office launches an investigation against an MP or against one of his/her family members, the Minister will have to report it to the Committee. The MP in question shall not be informed about the activity.
Ombudsman exercises another form of the parliamentary control. Especially the Parliamentary Commissioner for Citizens' rights, and the one for Data Protection keep the operations of the security services under scrutiny.
Personnel and General Principles of Operation
As it was mentioned, the Act on National Security Services does not go into details about service and personnel related issues. However, some important provisions concerning the status of the members of the security services are still laid down in the Act.
The personnel of the national security services may include officers and civilian employees. Intelligence related tasks of the agencies are performed by officers. According to the General Act on Service Relations of the Professional Members of Armed Services they stay under military type discipline and in terms of criminal law they are soldiers.
The internal organization of the national security services and the detailed rules of their operation, the chain of command shall be determined in a way, which always permits the identification of individual responsibility for issuing and executing instructions.
While performing his duties, an officer of the national security services shall execute the instructions of his superior except if such action obviously constitutes a criminal offense. Apart from this, the officer has to comply with the instructions even if they require activities violating the law. In this case the member of a national security services is obliged to report the infraction to the superior but if the superior persists, he may not disobey the superior's order.
If a member of the national security services notices the unlawful activity of the service, he will be entitled to report it in written form to the responsible Minister. The Minister has to conduct an investigation into the alleged violation and must notify the reporting person and the Parliamentary Committee. The report also has to include the results of the Minister' s investigation.
In order to carry out their tasks, the national security services cooperate among themselves. For that purpose, the national security services and other state organs mutually assist each other. Rules of cooperation can be laid down in separate agreements according to the provisions of law. While carrying out of their tasks, the services can cooperate with natural persons, legal entities, and other organizations. They also maintain contacts with foreign intelligence services based on international agreements and commitments.
The members of the Government in the scope of their responsibilities may request information from the national security services through the responsible Minister. The request should be reasoned and it is also necessary to prove that there is no other source from which such information can be obtained.
In order to carry out the tasks determined in the Act, the national security services may request the employment of their members at state authorities and other public institutions including state owned enterprises.
Measures Applicable by the National Security Services
The national security services do not have the power to conduct criminal investigations. However, their officers may take appropriate measures to prevent crimes or to arrest offenders concerning offenses belonging to their scope of responsibilities. While doing so, they are empowered to use necessary force.
The officers of the national security services have the right to use firearm according to the law and the detailed rules provided by the Minister.
The use of firearm may take place either by the officer's own decision or upon order. Only intentional firing that is aimed at a person shall be regarded as use of a firearm.
The officers of the national security services may use firearm
- to avert an attack or a threat of attack that may cause death or injury,
- to prevent or interrupt the following offenses: alteration of the constitutional order by force, destruction, espionage, genocide, causing public danger, terrorist act, airplane hijacking,
- to interrupt an attempt to obtain top secret materials illegally, and by using violence against persons or goods,
- to avert a direct attack or a threat of attack against the premises of the national security services.
The use of firearm shall be preceded by
- demanding that the illegal activity be stopped,
- the use of other means of coercion,
- a warning that firearm will be used,
- a warning shot.
The measures preceding the use of firearm may be partly or fully omitted if under the circumstances there is no time for the preceding measures and the delay directly endangers the success of the measure or the life or physical safety of the officer or any other person. The use of force or firearm shall be reported to the service superior.
The person concerned or his relative - may file a complaint against the measure applied by an officer of the national security services. The complaint shall be filed with the Director General of the service within 8 days after the application of the measure. The Director General shall rule on the complaint within 8 days from its reception. The complainant may appeal against the resolution to the Minister who shall either confirm or alter or repeal the first instance resolution in his own decision. Having exhausted these remedies, the person concerned can challenge the decision before the court of justice.
Data Processing by the National Security Services
The national security services may handle personal and public data in order to perform their duties according to the Act on National Security Services.
The national security services acquire data
- from voluntary communications, or compulsory communications based on legal regulations,
- from open sources,
- from data supply of data by the handling organizations,
- by secret collection of information.
In absence of other special legal provisions the national security services are entitled, to require data from any system of data processing. However, they always have to identify the purpose of the processing. These requests should be satisfied even if only insufficient or fragmented data is at the disposal of the organ addressed. On the other hand, while carrying out their identified tasks, Police, Border Guard, the Customs and Revenue Service, courts, prosecutors, and the Prison Service can request information from the national security services. The national security services may also connect their data processing systems with other state institutions when needed for carrying out concrete tasks. The agencies also have the right to request the attachment
of signs into data systems of other public organs and request information concerning the persons to whom the signs are related.
Gathering of lntelligence
There are means and methods of secret data gathering, which can be applied without authorization of any external organ while some, have to be authorized by bodies or persons outside the system of national security services.
The following means and methods can be used without any special authorization from outside the agencies:
- requesting information,
- undercover collection of information while concealing the national security nature of the action
- establishing confidential relationship with private persons,
- establishing and using special information systems in order to help data collection,
- entrapment, not causing injury or damage to the health,
- preparing and using documents in order to protect the members of the services and the cooperating natural persons, further, to conceal national security nature of the activities,
- establishing enterprises that are financed from the bud get of the national security services,
- surveillance of persons, related premises, buildings or other facilities, area and road segment, vehicle or event concerned in the course of performing national security duties, and recording the observations by using technical devices,
- eavesdropping if related to conversations outside the scope of those requiring external authorization, and recording their content by using technical devices,
- information gathering from officially authorized telecommunications systems respectively from similar data sources.
With the consent of the prosecutor, the national security services may, by promising the refusal or termination of a criminal investigation, enter into an agreement with a person being reasonably suspected of having committed a criminal offense if the national security interest to be serve d by the agreement is more significant than that of attached to the criminal prosecution. This possibility is excluded if the person is suspected of intentional homicide.
External authorization has to be obtained for the following national security activities:
- secret search of private premises and recording the observations by technical devices,
- observation and recording by technical devices events taking place within private premises,
- interception of mail communication and recording the content of mail by using technical devices,
- interception and recording by technical devices communications via telephone lines or similar means of conveying messages.
The application for authorization of such special means shall be submitted by the Director General of the competent national security service. The application shall include:
- the location of the use of the special means, the name of the person or persons involved by the use and the available data for their identification,
- the description of the special means intended to be used and justification for the necessity of the application,
- the commencement and the termination of the use, determined in hour and day,
- the justification of the presence of the national security services' interests as conditions for the use.
Authorization of the use of the said special means belongs to the competence of the Minister of Justice in cases of general intelligence gathering activities. However, a designated judge will authorize such means and methods when they are used for crime detection or prevention. The judge or the Minister of Justice may each time authorize the use of the special means for 90 days at most and, up on the application of Director Generals, may repeatedly extend it for another 90 days in justified cases.
The person in question shall not be informed about the fact of secret information gathering and the procedure attached to it.
If applying for an authorization of special means would involve a delay and it would manifestly be injurious to the chance of success of the national security services, the Director Generals of the national security services may authorize the use of special means for a period of 72 hours or until the decision of the judge or the Minister of Justice who is empowered to give authorization.
In the case of such emergency authorization, the application for authorization shall be submitted simultaneously. This emergency authorization may be used only once in the same case except if new data emerge showing direct threat to the national security interests.
National Security Protection and Security Clearance of Persons
Occupying Important and Confidential Positions
Special provisions relate to persons occupying important and confidential positions. The main task of the national security services in this field is to detect and, as far as possible, to avert risk factors which could be dangerous for the person concerned and through rum for the national security interests of the state. The difference between the general intelligence activities and these activities is that such case the individuals under protection or submitted to security clearance are aware of the activities referred, further, at certain points they have to actively contribute to them.
[ Page up ]
